Adatok
llamforma: Alkotmnyos monarchia
Uralkod: I. Jnos Kroly
Miniszterelnk: Jos Luis Rodrguez Zapatero
Fvros: Madrid
Hivatalos nyelv: kasztliai spanyol
Tovbbi nyelvek: kataln, galiciai, baszk, aragniai, asztriai, okcitn
Csatlakozs az EU-hoz: 1986. janur 1.
Terlet: 504.782 km2
Npessg: kb. 45.116.894 f
Pnznem: Eur
Idzna: CET (+1)
Fldrajz:
Spanyolorszg dl-eurpai llam, az Ibriai-flszigeten helyezkedik el. Dli s keleti irnybl a Fldkzi-tenger, szakrl a Vizcayai-bl, nyugatrl Portuglia hatrolja. Hatros Portuglival, Franciaorszggal s Andorrval.
Az orszghoz tartozik a Baler-szigetek, a Kanri-szigetek, Ceuta s Melilla vrosok.
ghajlat:
Ngy ghajlati tpus fedezhet fel Spanyolorszgban.
1. mediterrn (Murcia, Malaga, Valencia, Barcelona, Alicante)
2. kontinentlis (Sevilla, Crdoba, Albacete, Zaragoza, Madrid, Valladolid)
3. ceni (Bilbao, La Corua, Gijn, Oviedo)
4. szubtrpusi (Kanri-szigetek)
Valls:
A spanyol lakosok 76%-a katolikus, 2%-a ms valls kvetje, 19%-a pedig ateista.
Hagyomnyok:
A romrik vallsi eredetek, tbb napos vigassgok. A vros szentjnek nnepe, azaz a fiesta mayor.
A legsznesebb nnep a feria, az orszgos vsr, amelyet vente rendeznek meg.
A leghresebb hagyomnya Spanyolorszgnak a bikaviadal (corrida de toros). Tbb szz arna ad helyet ennek a "sportnak".
A zene s a tnc fontos a spanyol hagyomnyokban. Vidkenknt vltoznak a ritmusok, dallamok. Ismert npi tncok: Charrada, rueda, flamenco, jota, danza, zorziko...
Hres spanyol szemlyek:
Antonio Gaud (ptsz)
El Greco (fest)
Salvador Dal (fest)
Picasso (fest)
Plcido Domingo (nekes)
Jos Carreras (nekes) |